Ma, a Gát utcában jártam,
a távolban hatot kondult a harang,
valaki érkezett.
A hármas szám alatt,
törékeny asszony szült,
szelet, vihart, fiút,
- a gyermeket.
S a kő, mint kopott szürke lepedő
úgy hasalt, mintha óvni akarná
nyomod,
a nem sikerült,
gyermekkorod.
Ma, hiányt kongnak a falak,
üres, ócska lak,
mögöttük
életet mímelt egy alak.
Elképzelem...
Magas homlokod, vékony arcod,
s lám mosolyogsz rám bajuszod alatt.
Kezedben tollat forgatsz,
szemed elmereng,
szájad szóra nyílik,
- vendég jött anyám, hol vagy?
A jövő kér most szót bennem,
az új nemzedék,
verseden felnőtt, bohém, nő, bolond,
aki örül a halálnak, és gyászol gyermek felett,
az jött ma el, hogy legyen rokonod.
Nem koszorú,
ez nem virág kezemben,
más az mit néked adni jog,
én, magamat hoztam
üres tarisznyával,
s verseid vinném, ha akarod.
Majd én, átadom a mögöttem járóknak,
magvetőknek,
rak-part bámulóknak,
a kő-szívűeknek,
a sántikálóknak...
hogy úszik a Dunán a dinnyehéj...
S mire beszédem befejezném,
harminckettőt kondul a harang,
- Szárszó felől tombol a szél,
hirdeti sírva,
élt egy költő a lét peremén.
Tisztelt Szerők, Látogatók!
A Láncolat Műhely weboldalának munkáját 2017 szeptemberétől a Comitatus internetes irodalmi folyóirat (www,comitatusfolyoirat.blogspot.com) váltja fel.
A továbbiakban közlésre szánt írásműveket, egyéb alkotásokat a comitatusfolyoirat@gmail.com email címre várunk. A megadott elérhetőségen az itt megismert kritikusok bírálják el a küldeményeket és reagálnak a küldött anyagokra.
A továbbiakban közlésre szánt írásműveket, egyéb alkotásokat a comitatusfolyoirat@gmail.com email címre várunk. A megadott elérhetőségen az itt megismert kritikusok bírálják el a küldeményeket és reagálnak a küldött anyagokra.
Szinay Balázs,
főszerkesztő
2011. április 11., hétfő
Gát utca három
► Üzenőfal / Kiajánló: itt osszthatod meg az által ajánlott műveket!
Üzenőfal használat: A fenti gombok segítségével be tudtok jelentkezni. A "Guest" opció azt jelenti, hogy egyszerűen csak begépelitek a neveteket.
Ezt a versemet, József Attila emlékére írtam, akit tudom nem egyedül, de tisztelek, szeretek, olvasok.
VálaszTörlésSorsát próbáltam megírni, nem a saját dicsőségemre, csak miatta.
Sajnálom, hogy nem keltette fel az érdeklődést. Nagyon sajnálom.
Végül a Költőnek azt kívánom:
Legyen áldott pihenése!
Szeretettel: Paszternák Éva /Szaffy/
Ne sirass még semmit!:) Az emberek csak most kezdtek éledezni errefelé.:)
VálaszTörlésEgyébként meg nem tudhatod, hogy milyen reakciókat váltott ki, attól, hogy nem szóltak hozzá. A nem szólnak hozzá csak annyit jelent, hogy nem szólnak hozzá. Én se szóltam, olvastam és tudomásul vettem. Ez még nem jelenti azt, hogy nincs reakció.:)
Nem sírok kedves Balázs!
VálaszTörlésEz az érzés nem hasonlít ahhoz.
Köszönöm a megnyugtató sorokat is, lehet talán türelmetlen vagyok, mert mire ott feléledtek, én itt elpilledek:)
Holnap is lesz nap, nem sietünk sehová.:)
VálaszTörlésRemélem én is, hogy lesz, rajtam nem múlik:)
VálaszTörlésAz égiek sem jelezték az ellenkezőjét, hát bízzunk benne:)
Érezni a versen, hogy a lelkeddel írtad. Tetszik!
VálaszTörlés- "szemed elmereng" - nem ez a legjellemzőbb rá, sőt!
- a központozást még nézd át! :)
Tudom, szigorú szeme volt, szinte szúrt a tekintete.
VálaszTörlésAttól még talán nézett a távolba hosszan, kitartóan, mint képein.
Az eredetiben átnézem, köszönöm, hogy vagy:)))
Éva