Kisfiad vagyok, Te mára gyermekem,
lesem vágyad, egyszerű minden nap, s éj,
csend-cikázó gondolat: jó, hogy vagy még!
Játékősz álmaid kezedbe teszem.
Az álomhatárról rideg kézzel ránt vissza a hajnal, s téged idéz az első gondolattal: régi kedvesként nézek a szemedbe. Akarlak mohó...
Íratkozz fel friss híreinkre! ;-)
Email címedet bizalmasan kezeljük!
Ez gyönyörű János! Annyira tiszta, őszinte, szeretetteljes és bölcs. Gratulálok remekedhez!
VálaszTörlésKöszönöm Balázs!Megtiszteltél!:)
VálaszTörlésKedves János!
VálaszTörlésNagyon szép vers.
Igen, egy idő után megfordulnak a szerepek, a gyerekekből szülők lesznek, s fordítva. Ez a pár mondat sok szeretetet rejt.
Legszebbnek tartom: " csend-cikázó gondolat", "Játékősz álmaid kezedbe teszem "
:-)
Köszönöm Jutta!
VálaszTörlés