Hol volt, hol nem volt a kismalacon és az üveghegyeken és egyéb közhelyes meseskicceken túl élt főhősünk Vérszomjas Nyuszika.Okosan titkolta a többi állat előtt életvitelét és táplálkozási szokásait, kerülte a feltűnést.Nagyon nem szerette a fokhagymát, az ezüstöt, de leginkább a fényt nem szívlelte.Ezért éjjel volt aktív és az ilyenkor vadászó ragadozókkal táplálkozott, ezzel némileg helyreállítva a rég hiányos ökológiai egyensúlyt. Szolid hajléka egy fa gyökerei közt volt elrejtve, ott aludt egy koporsóban amíg az éjjel be nem köszöntött.Az alkonyat múltával zsákmánygyűjtő körútra indult.Szembe jött vele a medve.
- Nyuszika! Pont kapóra jössz nekem! Molesztálni foglak, azután meg megeszlek vacsorára.
Na több se kellett Nyuszikának és huss! Levágta a medve fejét egy körömvágó ollóval sebtiben. Gazdag vérszökőkútból lefetyelt legott mohón. Ment mendegélt tovább az erdőben, na ki sompolygott oda hozzá? Hát a farkas.
- Nyuszika! Pont kapóra jössz nekem! Orális szexre kényszerítelek, majd megsütlek paprikás lisztben és hazaviszlek a kölykeim tányérjába.
De Nyuszika nem volt rest és zongorahúrjával - melyet önvédelmi célból tartott magánál - addig alkalmazott a farkason légzéskontrollt amíg el nem színeződött a feje.
Ahogy tovább állt látta közeledik az aranysakál.
- Szia Nyuszika! Van kedved sakkozni?
- Igen.
Neki is láttak, közben kedélyesen elbeszélgettek.Milyen fess úrfi...gondolta a Nyuszika. A testemet sem akarja, szellemi síkon közeledik és nem akar elfogyasztani engem.
Így esett hát, hogy Darwin törvényeinek ellentmondva egy pár lettek, bár önmagukhoz hasonló termékeny utódot nem tudtak létrehozni.Még ma is élnének, de szerintem már meghaltak.
Itt a vége, fuss el véle, szép álmokat gyerekek!
0 Hozzászólás:
Megjegyzés küldése