Udvari daloskönyv-Virágai a vérnek-Cantiga IV (KK-V-NYK)

Mikor királykék bársonya alatt
Az égnek a jó lovagok előállnak,
Hímes szőnyegén a zöld gyepnek
Magos csataméneken léptetnek,
Testüket vert fényes acél fedi,
S a zászlókat langy szél lengeti,
Biz akkor szép lovagnak lenni!

Ha fa és fém robajjal csattan
Mikor végül összeér a lovasroham
Egy mennydörgésben egyesülnek,
A csatakiáltások egyként zengnek,
Egyként dobbannak a bátrak szívei
A vad öldöklés kezdetét veszi,
Biz akkor szép lovagnak lenni!

Ölnek, sebesednek, bátran vínak
Pengő dalai szólnak a kardoknak,
S hullabűzt visznek az éji szelek,
Ha véres csatatér felett lengenek,
Mikoron a győztes sereg örömtüzei
A sötét éccakát nappallá teszi
Biz akkor szép lovagnak lenni!