Százfelé szóródó szurkáló szilánkok
Elmúló estébe eképpen kiáltok
Hagyjatok itt engem csalóka emberek
Holnaptól kevésnek szorítok csak helyet.
Elteszem rosszhírtek magamba bezárom
Fél liter töménytől csakhamar elázom
Elfedve örökre seszínű foltokat
Feledve ezzel a tönkretett dolgokat.
Múlik az idő s már egészen közel jársz
Itt van a megnyugvás amit már régen vársz
Érdekes lelkeket nehéz ma keresni
Ami a múltban volt érdemes feledni.
De ami eddig volt oly könnyen odébb száll
Nem becsülsz valakit sosem lesz tiéd már
Nem tisztelsz értéket marad az üresség
Korunk fő vívmánya egyedül megdöglés.
0 Hozzászólás:
Megjegyzés küldése