Ha lenne három kívánságod, mit kérnél?
Még ma is sokszor eltűnődünk, ha igaz lenne, a mesékben elhangzó három kívánság, mihez kezdenénk vele, ha egy jó tündér elénk állna és teljesítené kérésünket, mi lenne az, amit érdemes kívánni, hogy az életünk ezután sínen legyen, és minden a lehető legjobban alakuljon?
Vajon most nem így van?
Nem azon az úton haladunk, ami nekünk a legjobb?
Régen sokat tépelődtem ilyen kérdéseken, hiszen a három kívánság beteljesülésének lehetősége mindenkit izgalommal tölthet el. Az ember ilyenkor mit kíván először? Gazdagságot, hogy meglegyen minden, egészséget, hogy élvezni is tudja, vagy hasonló dolgokat? A végkövetkeztetésem az lett, nincs is szükség három kívánságra, elég abból egy is, azzal az eggyel pedig nagy okosan azt kívánnám, hogy ezután minden „jó” kívánságom teljesüljön…
De vajon létezik a három kívánság?
Sok meséről kiderült mára, hogy van valóság alapja…
A három kívánságnak is. Amikor először hallottunk erről, a mesékben éreztük magunkat…
Ezoterikus körökben lehet vásárolni három kívánság medált, ami azt jelenti, hogy egy ezüst medált aktiválunk egy sajátos szertartás szerint, és várjuk, hogy beteljesüljön, amit kértünk. Beleadjuk minden hitünket, mégis nagyon elcsodálkozunk, ha beteljesül. - Márpedig mindig beteljesül kipróbáltam!
Kérdés: „csak” három kívánságunk lehet?
A valóság még ettől is százezerszer csodálatosabb! Nem csak három kívánságunk lehet, minden kívánságunk teljesülhet! „Kérd és megadatik” - tartja a mondás. Milyen igaz, hiszen minden gondolattal teremtünk! - De hogyan?
Minden a saját rezgésszintünkön múlik, azzal párhuzamosan rákapcsolódunk egy velünk egy frekvencián működő energiamezőre, amiből az információt nyerjük. Minél magasabb rezgésű a mező, amiből táplálkozunk, annál közelebb kerülünk a teremtés szintjéhez, annál hamarabb valósul meg a kívánságunk.
Persze azonnal felmerül a kérdés, akkor miért nem áramlik felénk az a sok millió forint, vagy bármi más, amit kívánunk? Azért nem, mert egy cseppnyi kétellyel azon nyomban meg is akadályozzuk, nem hiszünk benne igazán, nem bízunk, vagy nem tartjuk elég méltónak magunkat az elfogadására.
Anyagi szinten különböző karmikus vállalásaink vannak, amelyeket mindenképpen át kell élnünk, az elől nem menekülhetünk, hiszen mi magunk akartuk, azért jöttünk ide. A karma és a szabad akarat kettős szála átszövi egész fizikai létezésünket, de ha ezzel tisztában vagyunk és megelégszünk, sőt örülünk annak, ami már megvan, hálát érzünk érte, akkor egyre több „még jobbat” kapunk belőle.
A gondolatnak teremtő energiája van, de nem a gondolat teremt, hanem az általa beindított folyamat. A gondolat egy ötödik dimenziós elem, mérhető energiahullám, ami 27x gyorsabban halad a fénynél, amit a hatodik dimenziós értelem képes irányítani. A hetedik dimenziós érzelem azonban mindent körülölel, mindenre kihat. A magasabb dimenziók képesek hatni az alacsonyabbakra. Ha a hetedik dimenziós érzelem az értelemhez és a gondolathoz képest magasabban „szinten” áll, akkor már érthető, miért az érzelmi szűrőn keresztül valósul meg minden.
Minden impulzus a szívbe érkezik, és áthaladva rajta, érkezik az agyba, ahol az elme terében megszületik a gondolat, és a kép megalkotásával megteremtődik fizikai szinten. Az, hogy mi valósul meg kézzel foghatóan, függ a belevitt érzelemtől. Aminek nagyobb töltést adunk, az valósul meg előbb. A teremtő folyamatban (is) akkor történik az, amit szeretnénk, ha vágyaink, álmaink (küldetésünk) összhangban van a gondolatainkkal és a tetteinkkel. (Segíts magadon, Isten is megsegít) Ha rájövünk ennek az ízére, úgy irányíthatjuk a teremtő folyamatot, hogy az a lehető leggyorsabban megvalósuljon fizikai szinten. A gondolat tere az agyban van, az agy pedig egy olyan különleges képalkotó rendszer, ami mindig két képet hoz létre a beérkező impulzusokból. Az egyiket az agyban, amit gondolatnak nevezünk, a másikat virtuálisan a fizikai világban, amit tárgyaknak hívunk. Amiről nem alkotta meg a képet, azt fel sem tudja fogni, egyszerűen nem létezik számára. (Halvány fogalmam sincs - mondjuk ilyenkor)
Tehát, amikor „fejben” megalkottunk a KÉP-et, már meg is teremtettük azt a virtuális illúziónkban. A gondolatok megvalósulnak tárgyakká.
Így teremtünk, ezt nevezzük teremtésnek, ha úgy tetszik, a kívánságunk beteljesülésének…
Van-e, lehet-e határa a KÉP-zeletünknek?
Végtelen kívánságunk lehet…
Te mit kívánsz most?
0 Hozzászólás:
Megjegyzés küldése