2012. február 19., vasárnap

Elfeledettek

with 0 Comment


S hajnalra fény kélt bennük,
rá változtak ölelő táncon át.
Estére szoborrá lett lelkük,
emígy szeretgették a Tér zaját.

A rue Paul Bellamy sarkán
szorítva egymást ketten ők,
önfeledt esték s reggelek múltán,
csak az ajkuk érintette az Időt.

Íveket járó percek neszeztek,
mozdult ott minden -
míg csak álltak ketten ők.

A körbefordult jövőbe nevettek,
súgdosótársak így lehettek
édesen árvák, szép szeretők.
 
 

0 Hozzászólás:

Megjegyzés küldése

► Üzenőfal / Kiajánló: itt osszthatod meg az által ajánlott műveket!


Üzenőfal használat: A fenti gombok segítségével be tudtok jelentkezni. A "Guest" opció azt jelenti, hogy egyszerűen csak begépelitek a neveteket.