2012. március 4., vasárnap

Lázálom

with 0 Comment


reped az ég felhők gyűlnek
nyitott könyvből dőlt betűknek

sorsnyi létben magam lakom
nincsen ajtóm se ablakom

lángszekéren teveháton
árkon bokron visz az álom

jéghegyek közt testem lázban
égek mint mag a kalászban

könnyek hullnak nyitott sírra
önmagamat visszasírva

dal sem altat a mese sem
anyám mosolyát keresem

ég forrása rám csörgedez
létem halotti csöndje ez

erőm harmat felissza már
a lelkem mikor visszajár

hozzád kisiklott vonaton
keseregni egy mondaton

hol a hang fel és leingáz
szárnyal elejt és leigáz

még magamtól is védenek
s ki szeret élve eltemet

csendben hogy azt se hallhatom
Isten zörög az ablakon
  
  

0 Hozzászólás:

Megjegyzés küldése

► Üzenőfal / Kiajánló: itt osszthatod meg az által ajánlott műveket!


Üzenőfal használat: A fenti gombok segítségével be tudtok jelentkezni. A "Guest" opció azt jelenti, hogy egyszerűen csak begépelitek a neveteket.