Nem gyötörlek, nem kínozlak,
nem kérlek, hogy szeress tovább,
éld az életed, s ne gondolj rám.
Szerelmem nem volt több neked,
mint kirándulás, nem maradt más,
csak minden nap fakuló látomás.
Az álomhatárról rideg kézzel ránt vissza a hajnal, s téged idéz az első gondolattal: régi kedvesként nézek a szemedbe. Akarlak mohó...
Íratkozz fel friss híreinkre! ;-)
Email címedet bizalmasan kezeljük!
0 Hozzászólás:
Megjegyzés küldése