Korai öröm

Világgá kiáltom, halld meg nagyvilág!
Nyílik kertemben az első hóvirág:
Barkázik a fűz, mosolyog az ég is,
Űzi a telet csicsergő veréb is.
A cinkék összegyűlnek sorakozva,
Várják a gazdát, jön az magot hozva,
Jelezvén: korai ez a nagy öröm,
Lesz itt még tél... és lefagyhat a köröm...
Ám a szív nem játszik, az vibrál egyből,
Amikor madárszót hall meg a kertből.
Menne a láb, dolgozna a kéz ismét,
Kicsit derülne, máris felébrednénk.