2013. június 16., vasárnap

Elválásaink

with 0 Comment


Örömeid
hulló fények jajkiáltásához mérd
átsikongó csigolyákon át
szívedben dallá válva,
ami köt és old.
S emlékezz
gyökérteremtő mosolyára,
ahogy elindult feléd
könnyek közt
s elhitted van öröklét,
ha el is enged,
mint anya gyermekét,
újra megteremt,
égessen láz, gyötörjön szomj
bármerre is járj
porba-rajzolt fájdalmaid útja
hozzá mindig

visszavezet.




0 Hozzászólás:

Megjegyzés küldése

► Üzenőfal / Kiajánló: itt osszthatod meg az által ajánlott műveket!


Üzenőfal használat: A fenti gombok segítségével be tudtok jelentkezni. A "Guest" opció azt jelenti, hogy egyszerűen csak begépelitek a neveteket.