2014. február 16., vasárnap

Hold súgta gondolatok

with 0 Comment


Kékkarú fák árnyékában élek,
mégsem ölel meg, akire vágyok:
csak ne háborogna bennem a lélek,
megadná pihenésem, amire várok.
Jéggé fagytak kertemben a rózsák,
illatukat ellopta a fagycsipkés Halál.
Hull a hó. Téli álmukat alusszák
dunnája alatt, didergő kamillák…
Repdesnek meg sem született árnyak,
tágul a tér, sóhajtanak az ágak…
Időtlen hajóján vitorlát bont
álmaimat éltető, öreg Hold.




0 Hozzászólás:

Megjegyzés küldése

► Üzenőfal / Kiajánló: itt osszthatod meg az által ajánlott műveket!


Üzenőfal használat: A fenti gombok segítségével be tudtok jelentkezni. A "Guest" opció azt jelenti, hogy egyszerűen csak begépelitek a neveteket.