2014. szeptember 10., szerda

Derengés

with 0 Comment


Belém haraptál, egyre nő a tályog,
szétszakít belül lüktető hiányod;
elindulok, az Isten tudja merre,
kövess, ha tudsz, ha könnyű szíved terhe.

Az éjszakában sűrű még a kétely;
Egyetlen út van! - hallottad elégszer.
Kísért az álom, de ködén át dereng:
magadban fényként hordod a végtelent.




0 Hozzászólás:

Megjegyzés küldése

► Üzenőfal / Kiajánló: itt osszthatod meg az által ajánlott műveket!


Üzenőfal használat: A fenti gombok segítségével be tudtok jelentkezni. A "Guest" opció azt jelenti, hogy egyszerűen csak begépelitek a neveteket.