Tisztelt Szerők, Látogatók!

A Láncolat Műhely weboldalának munkáját 2017 szeptemberétől a Comitatus internetes irodalmi folyóirat (www,comitatusfolyoirat.blogspot.com) váltja fel.
A továbbiakban közlésre szánt írásműveket, egyéb alkotásokat a comitatusfolyoirat@gmail.com email címre várunk. A megadott elérhetőségen az itt megismert kritikusok bírálják el a küldeményeket és reagálnak a küldött anyagokra.

Szinay Balázs,
főszerkesztő

2014. november 9., vasárnap

A NAGY SEMMI

with 0 Comment


Hogy az mi a frász?
Ez aztán egy hülye kérdés.
Hát, a nevében is benne van. A nagy semmi, egy végtelen kiterjedésű alaphelyzet, amiben poroszkál a halandó, benépesítheti minden ökörséggel, hogy komfortérzete legyen.
Aztán ha ez sikerült neki, akkor elkezd benne lenni, és azt hiszi, hogy él.
Ezt halála pillanatáig csinálja.
Hogy miért teszi mindezt? 
Mert mit csinálhat helyette? Egy dupla lutzot?  Vagy bógnizzon, mint egy forgó dervis, és a végén hányja össze magát, mert már gyerek korában sem bírta a körhintát?
Ne légy már ilyen snassz! 
Te csak vihogsz itt, nézed azt a szánalmas verebet ott a nagy semmiben toporogni, és nem veszed észre, hogy ugyan azt teszed.
Mert te sem tehetsz mást. Ez a Te élettered, ennyi jutott, hogy mennyi járt volna, a franc aki tudja. Lehet, hogy ennél több, de az is megeshetett volna, hogy más, de ezt itt- a nagy semmiből nehéz megsaccolni.
Amúgy saccolgatni egy marhaság, mert bármit kitalálsz, az marad, ami van.
Hogy az mi, hát a nagy semmi.
De ha úgy vesszük, az is valami, mert ennél kevesebb nem nyerhető, de ezt nem irigyli ki alólad senki, és ez egy nyugodt- biztonságérzetet ad.
És ez, máris valami. 
Itt nincsen időváltozás, cunami, meg földrengés, szökőár meg forradalom, itt 
eseménytelenül múlik az idő, még egy rohadt ebola sem fenyeget, itt nem fenyeget semmi, mert a semmiben nincs semmi. 
Eleinte nehéz a helyzeted, beleőrülsz, aztán már Haway.
Úgy idétlenkedsz, ahogy csak akarsz, virágokat tűzdelhetsz a hajadba, farktollakat csinálhatsz ökörnyálból, óránként tehetsz nőtlenségi fogadalmat, a fene sem fog gátolni.
Itt dühöng a szabadság.
Őrülten jól fogsz szórakozni, például magasra emelt térdekkel, indiánszökellésben ugrálhatsz előre és hátra, bumm- puff, bumm- puff ordítozhatod az ütemet, a beszarásig, mert valameddig mindent csinálni kell, aztán vagy abbahagyod, vagy abbamarad.
A lényeg az, hogy csináltad.
Mert ha helyette megírod, a Sumerok enciklopédiája harmincnégy kötetes történetét, ugyan úgy elmúlik az időd, mintha bumm- puffot játszanál. 
De ha megunnád, még mindig játszhatsz pipiskét.
Nem tudod mi az? Pedig azt mindenki tudja.
Na, jó, elmondom: Rém egyszerű, csinálsz a homokba egy tetszetős kis gödröt, belepisilsz, és a jobb mutatóujjaddal kevergeted. 
Garantáltan nem lesz az ujjad reumás.
De végezetül kitalálhatsz mást is, csak ne az emberiség épülésére, mert ráfaragsz, ez nem a hosszú élet titka.
A hosszú élet alapkövetelménye, hogy légy tiszta hülye. Legalábbis higgyenek annak. 
Akkor békén maradhatsz, kapsz egy rokkantságit, és mehet a bumm- puff, meg a pipiske.
Nem fog feltűnni senkinek, mert úgysem vesznek észre soha semmit.
Nem szokás másokra figyelni, mert alanyi jogon, mindenki úgy áll fejre, ahogy csak akar.
Tekintsd magad, egy egyszemélyes vállalkozásnak, önzésből kandidálj, meglátod, mindenki értékelni fog.
Na nem azt fogják mondani, hogy egy önző dög vagy. Nem, és nem.
Elhíresülsz, mint racionális, és következetes intellektus, a pipiske klub elnöke is lehetsz, aztán ha a Sumerokról azt hiszed, hogy egy rovarirtó, hát...Istenem.
Te sem tudhatsz mindent.



Kép: Kapolyi György Szobrok című alkotása






0 Hozzászólás:

Megjegyzés küldése

► Üzenőfal / Kiajánló: itt osszthatod meg az által ajánlott műveket!


Üzenőfal használat: A fenti gombok segítségével be tudtok jelentkezni. A "Guest" opció azt jelenti, hogy egyszerűen csak begépelitek a neveteket.