erdő mélyén vidám fenyő
téli szélben hajladozva
karácsonyi álmot lát
csillagok füzére
ezüst dísszel övezi;
szerelmes égi takaró
havas ágon hintázik
boldog csókos kis manó
hulló hóban szán suhan
Az álomhatárról rideg kézzel ránt vissza a hajnal, s téged idéz az első gondolattal: régi kedvesként nézek a szemedbe. Akarlak mohó...
Íratkozz fel friss híreinkre! ;-)
Email címedet bizalmasan kezeljük!
0 Hozzászólás:
Megjegyzés küldése