2015. január 11., vasárnap

Funny Games

with 0 Comment


Reggel rávettem magam, hogy újra filmet nézzek.
Egyedül nem túl élvezetes - bevallom - inkább
az összebújás, meg hogy együtt voltunk az vonzott -
hogy annyira rettentően közel voltam hozzád.
Úgy szerettem, amikor édesen átöleltél
és a mellemen pihentetted a fejed. Én meg
simogattalak egyfolytában, amíg ment a film.
Annyira jó volt - tudom, te már elfelejtetted.
Belefúrtam az orromat a gyönyörű szőke
hajadba. Csókot vetettem a finom tincseid
közé. Sokszor le kellett stoppolni, mert nem bírtam
magammal - azért tartott kétszer annyi ideig.
Szóval betettem ezt a Haneke filmet, és már
az elején feltűnt, hogy a nőnek olyan orra
van, mint neked. Nem igazán dobott fel a dolog,
nem esett jól hogy emlékeztetett az arcodra.
Nem volt valami szép nő, de nekem mégis tetszett.
Pont az orra miatt. És onnantól velem volt egy
ilyen fájó hangulat. - Nem tudtam elüldözni.
(Neked biztos könnyű lenne, de nekem ez nem megy.
Veled ott van valaki, aki vigasztal, csókol,
nekem meg itt, a szerelmünk romjain kell élnem.
Itt mindenben ott vagy mélyen, és mégsem vagy sehol.
Te tovább léptél, te tovább tudtál lépni - én nem.)
Hogy tudd: veled akartam megnézni ezt a filmet.
Minden egyes filmet veled akartam megnézni
tulajdonképpen. Azt hiszem ennek a hobbinak
annyi. A sok emlék mind a szívemet emészti.
Azért Haneke kitett magáért annyi biztos.
Iszonyatosan durva film volt. Először nem is
tudtam végignézni; háromszor futottam neki
mire sikerült, de majd belerokkantam. Egy kis
lélektréning jót tesz majd - gondoltam - de tévedtem.
Lehet vígjátékot kellene néznem, nem tudom.
Azért így utólag örülök, hogy te nem láttad;
inkább nézz valami vicceset a youtubon.




0 Hozzászólás:

Megjegyzés küldése

► Üzenőfal / Kiajánló: itt osszthatod meg az által ajánlott műveket!


Üzenőfal használat: A fenti gombok segítségével be tudtok jelentkezni. A "Guest" opció azt jelenti, hogy egyszerűen csak begépelitek a neveteket.