Többet nem...

Emelt fejjel, sértődve távozok,
többet nem, többet soha érzéssel.
Nem hiszed, hogy Te vagy az egyetlen,
radarom téged már nem érzékel.

Na végre, szabadon bilincs nélkül,
arcomra megnyugvást rajzolhatok.
De gyűrött szomorú tegnapokat,
többé simára nem vasalhatok.

Várom az érzést, mi felszabadít,
nem jön, csak hónapokat kergetek.
Hiánytól gubbasztanak a napok,
fénytelen gondolatba dermedek.

Magányom szűkölve sóhajtozik,
és gombóccá gömbölyödve szenved.
Szívembe a jég festett virágot,
ébredek, boldogabb voltam veled.