Tisztelt Szerők, Látogatók!

A Láncolat Műhely weboldalának munkáját 2017 szeptemberétől a Comitatus internetes irodalmi folyóirat (www,comitatusfolyoirat.blogspot.com váltja fel.
A továbbiakban közlésre szánt írásműveket, egyéb alkotásokat a comitatusfolyoirat@gmail.com email címre várunk. A megadott elérhetőségen az itt megismert kritikusok bírálják el a küldeményeket és reagálnak a küldött anyagokra.

Szinay Balázs,
főszerkesztő

2015. március 4., szerda

Képek...vagy álmodom (KK-FP)

with 0 Comment


Lelkem széttépett rongyain
vergődik a mondat...
Képek;... mozdony, ami nyögve,
jajgatva terheket vontat.
A sínek, amelyek a messzi
távolban összefutnak.
Küzdök, csikorgok, pöfögök,
a kerekek csattognak.

Célom talán soha nem érem el,
erőm lassan elhagy.
Képek;... suhannak tovább...
látom koldusait a peronnak,
koldusait hazájuknak,
kiknek egy ócska táska vagyona,
belefér mindene, talált kenyérvég...
"a déli lakoma"...

Miért nincs leszálló...?
a szürke koszos állomásokon...?
csak baj, gond, keserűség,
ami felszáll a megállókon.
Újabb teherrel indulok
arra, hol a sínek összefutnak,
oda kell érnem, mert ott...
látom majd utazóimat boldognak.

Talán nem terelnek
ismét arra a vakvágányra,
ahol koldusként tekintenek
minden embertársamra.
Szeretném én szerelvényem
végleg odavinni,
ahol szép az élet
és nem hiányzik soha semmi.

A végállomás neve:
Emberség Igazság Sziget.
Őszinte mosolyból,
egyenlő jogokból van a kövezet.
Képek;... elégedett arcok hada...
a szemekben a szeretet.
Embereknek egyformán jut
a jog, a boldogság, a tisztelet.

Érdemes volt küzdeni, ide befutni!
Képek;... hova tüntetek...!?
Pofon vágott az ébredés...
Boldog emberek Isten véletek!
Lassan visszatér a valóság,
ébredezik alvó tudatom...
Itt búcsúzott végleg álmom,
koldusok között a szürke peronon.




0 Hozzászólás:

Megjegyzés küldése

► Üzenőfal / Kiajánló: itt osszthatod meg az által ajánlott műveket!


Üzenőfal használat: A fenti gombok segítségével be tudtok jelentkezni. A "Guest" opció azt jelenti, hogy egyszerűen csak begépelitek a neveteket.