Bevetés

Pattanásig feszült idegei miatt úgy tűnt, a motorok hangja egyre erőszakosabban harsog, már-már súrolva az elviselhetőség határait.

Megint megjelent gyerekkorának kedvenc meséjéből a nagy bagoly, ez a „Látomás” minden vészhelyzetében felbukkant. Szorosan mögötte állt, tarkóján és vállánál érezte egérszagú leheletét.

Izzadt, szívdobbanásai majd széjjelvetették mellkasát. A műszerfal bonyolult és villódzó számrengetege lekötötte minden figyelmét, ebben mint mentőövbe kapaszkodott, még a gondolatától is viszolygott, hogy hagyjon magának időt végiggondolni azt amit éppen csinál. A navigátor intése zökkentette ki mélázásából.

Akkor kezdjük-szólt bele gégemikrofonjába, hangja idegenül csengett. Lehúzta a piros jelzésű kart, a bombaszekrény kinyílt.

Megkezdődött a tánc.

A légelhárító ütegek dolgozni kezdtek, a szárnyak körül megjelentek a jól ismert füstbeburkolt robbanások, egyik-másik veszedelmesen közel. Toronylövészének géppuskája folyamatosan tüzelni kezdett, teljessé téve az elhárítás gépágyúinak ugató hangjait.

Még a fülhallgató sem tudta tompítani a gép törzsén jelentkező éles koppanásokat-a találatok hangjait-de farlövészének folyamatos tüzeléséből tudta, nem történt nagyobb baj.

Ütközésig húzta a gázkart, a motorok hisztérikusan felbőgtek - nagyot rántva a repülőgépen. A kormányt hirtelen balra feszítve oldalirányú csúszásba kezdett, ugyanakkor maga felé rántva éles szögben megindult felfelé.

Áttörve a felhők vastag párnáit elborította a fény, egy tejszínhabos álomvilág, ahol el sem lehetett képzelni azt ami alatta történik. A végtelen békés nyugalom, a szépség mámora feledtette a valóságot.

Egy ruhadarabbal végigtörölte vizes arcát, és lassan oldódó feszültsége elzsibbasztotta tagjait. Rettenetesen megkönnyebbült.

Reszkető kézzel előkotort egy cigarettát zubbonyának bal felső zsebéből és rágyújtott. Mámoros gyönyörrel szívta magába a füstöt, nem törődve nemdohányzó navigátorának grimaszaival.

MEGÚSZTAM! - üvöltötte minden porcikája, elöntötte a boldogság.

Egy régi keringő dallamát kezdte dúdolni, lassú-elegáns ütemére ringatta gépét.

Tudta mi van alatta. Lelki szemeivel látta a robbanásokat, a tűztengert és leomló épületeket, érezte a hatalmas erőt, a dühöngő és győzedelmes halál orgiáját, amit ő támasztott fel.

Hatalmasnak és mérhetetlenül erősnek érezte magát.

Kép: Kapolyi György alkotása