2017. március 19., vasárnap

Bevetés

with 0 Comment


Pattanásig feszült idegei miatt úgy tűnt, a motorok hangja egyre erőszakosabban harsog, már-már súrolva az elviselhetőség határait.
Megint megjelent gyerekkorának kedvenc meséjéből a nagy bagoly, ez a „Látomás” minden vészhelyzetében felbukkant. Szorosan mögötte állt, tarkóján és vállánál érezte egérszagú leheletét.
Izzadt, szívdobbanásai majd széjjelvetették mellkasát. A műszerfal bonyolult és villódzó számrengetege lekötötte minden figyelmét, ebben mint mentőövbe kapaszkodott, még a gondolatától is viszolygott, hogy hagyjon magának időt végiggondolni azt amit éppen csinál. A navigátor intése zökkentette ki mélázásából.
Akkor kezdjük-szólt bele gégemikrofonjába, hangja idegenül csengett. Lehúzta a piros jelzésű kart, a bombaszekrény kinyílt.
Megkezdődött a tánc.
A légelhárító ütegek dolgozni kezdtek, a szárnyak körül megjelentek a jól ismert füstbeburkolt robbanások, egyik-másik veszedelmesen közel. Toronylövészének géppuskája folyamatosan tüzelni kezdett, teljessé téve az elhárítás gépágyúinak ugató hangjait.
Még a fülhallgató sem tudta tompítani a gép törzsén jelentkező éles koppanásokat-a találatok hangjait-de farlövészének folyamatos tüzeléséből tudta, nem történt nagyobb baj.
Ütközésig húzta a gázkart, a motorok hisztérikusan felbőgtek - nagyot rántva a repülőgépen. A kormányt hirtelen balra feszítve oldalirányú csúszásba kezdett, ugyanakkor maga felé rántva éles szögben megindult felfelé.
Áttörve a felhők vastag párnáit elborította a fény, egy tejszínhabos álomvilág, ahol el sem lehetett képzelni azt ami alatta történik. A végtelen békés nyugalom, a szépség mámora feledtette a valóságot.
Egy ruhadarabbal végigtörölte vizes arcát, és lassan oldódó feszültsége elzsibbasztotta tagjait. Rettenetesen megkönnyebbült.
Reszkető kézzel előkotort egy cigarettát zubbonyának bal felső zsebéből és rágyújtott. Mámoros gyönyörrel szívta magába a füstöt, nem törődve nemdohányzó navigátorának grimaszaival.
MEGÚSZTAM! - üvöltötte minden porcikája, elöntötte a boldogság.
Egy régi keringő dallamát kezdte dúdolni, lassú-elegáns ütemére ringatta gépét.
Tudta mi van alatta. Lelki szemeivel látta a robbanásokat, a tűztengert és leomló épületeket, érezte a hatalmas erőt, a dühöngő és győzedelmes halál orgiáját, amit ő támasztott fel.
Hatalmasnak és mérhetetlenül erősnek érezte magát.


Kép: Kapolyi György alkotása




0 Hozzászólás:

Megjegyzés küldése

► Üzenőfal / Kiajánló: itt osszthatod meg az által ajánlott műveket!


Üzenőfal használat: A fenti gombok segítségével be tudtok jelentkezni. A "Guest" opció azt jelenti, hogy egyszerűen csak begépelitek a neveteket.