Most kellene lelkünknek a biztatás,
míg iramos vágy repít fölfele.
Toporgóknak, mondd, mit ér a szóvarázs,
imamalom, légcsövek erdeje,
tüdők lombjain átszűrt áporodott
levegő. Nem jut fel a mennyboltig.
Nincs megújulás. A megtántorodott
ember önön lábába belebotlik,
lépni fél, haladni meg nem tud, csak vár,
hogy belé eressze dús gyökérzetét
valaki, mint ősszel az elültetett fák
tavasz-várón. De tavasz lesz-e még...
(Kép: Internet)
0 Hozzászólás:
Megjegyzés küldése