Én már nem szólok (KK-KMZS)

Én már nem szólok hozzátok,
csak figyelem a rémült kommandót,
mosolyokból szőtt álmegalkuvás,
a híg birka önámítás.

Unom a bonc-színes valót,
hazugság fonó, ragadós csalók,
fojtó-folt, nem ereszt soha,
a végtelen, gondolat-tombola.

Én már nem szólok hozzátok,
gajdoló, remény-teljes árgusok,
fárad a költő, szórja a pátoszt,
nem harc ez, és nem is átok.