Hogy vagy e valójában, vagy csak bennem, a fantáziámban létezel, ez számomra mindegy.
Ha igazán vagy, nem nekem teszed, én csak hallgatom bennem szóló hangodat, írásaidból csorgó lelked suttogását, elandalít, éber álomba ringat. Megeleveníti képzeletemet, vágyaimnak semmi köze a valósághoz.
Most itt ülök az íróasztalomnál, és írom neked a levelet. Csendes szótlanul figyeled kezemben a tollat, a számtalan írásjel hangtalan csordogál a fehér papíron, Te csak figyelsz, kezed a vállamon, és elképzelem, hogy átölellek, megszűnik körülöttem a világ.
Nem szólsz, kedvesen pihensz ölelésemben, és vagyok, vagyunk. Nem értesz félre semmit, amit írok vagy teszek, vagy tenni szeretnék.
Mesélek neked csodálatos történeteket, Te csendben hallgatod, egész lényemet betöltően vagy, tán öröktől és örökké leszel, amíg én vagyok.
Nem vagy türelmetlen, nem veszekszel, szemeid ragyogása utolsó percemig elkísér.
Az éjszaka tapintatos csendje átölel, és én írom neked a levelet.
Mindenről írok, ami megírhatatlan, mert a múló időben minden változik, elmozdul, megdermed, vagy széthullik, az utánunk jövők csak felismerhetetlen, földbetiport romokat látnak, érdektelen töredékét egy múltnak, ami már senkit nem érdekel.
Csak a perc varázsa az ami létezik, a csoda, ami felemel a sárból, és boldoggá tesz.
Az akaratlanul is összetartozás szimfóniája ez, a nagy kék víz birodalma, ahová meghalni és feltámadni járnak a mesék, a virtuális valóság eliziumi völgye, aminek nagysága, a te belső milyenséged méreteitől függ.
Ahol minden valóságnak tűnik, ami megélhető, és ami megélhetetlen.
Virtuális valód beragyogja szobám éjszakáját, távol tartva lelkem rémeit, megpróbálva megállítani a pillanatot, az időt, had legyen a perc örök.
Kedves Gyuri!
VálaszTörlésValóban mindenkinek szüksége van egy "kedvesre", akinek írhat, aki meghallgatja, aki érti őt. Lehet nem is valóságos személy, lehet csak virtuális.Fontos az embernek, hogy megértse valaki, hogy elmondhassa valakinek lelke lenyomatait.
Nekem erről az írásodról Karinthy két sora jut eszembe:
" Nem mondhatom el senkinek,
Elmondom hát mindenkinek."
üdvözlettel : Jutta
Kedves Jutta.
VálaszTörlésAz ember- hitem szerint- egy önálló, teljes világ, akiben minden megvan, csak oda kell figyelni.
Fellini mondta: "A fantázia a fontos, nem a valóság másolása"
Így aztán teremthető egy kedves is, akinek megléte fontos, mert ha nem tudod benépesíteni belső életedet, akkor elmagányosodsz.
Az ember, belül hal meg először...
(Mondom én, de tévedhetek is.)
Örülök, hogy meglátogattál.
Üdvözlettel.
Gyuri
Einstein meg azt mondta "A képzelet fontosabb, mint a tudás" - úgy látszik ezek nagyon egy követ fújta.
VálaszTörlésDe, egyébként igen. Az agy nem tesz különbséget a képzelet és a valóság között. Számára a fejben lejátszódó szituációk is valóságként dolgozódnak fel.
Érdekes ez az írás. Nekem a régi naplóírás szokása jutott eszembe róla. Igaz, az emberek most is szeretnek naplót írni, csak ezt már blognak hívják és nyilvános sok esetben.:)
Jó volt merengeni novelládon.
Nevezhetném ezt az agy irracionalitásának, de irracionális, csak igazán racionális valami lehet.
VálaszTörlésÉn úgy gondolom, hogy mindkettő egyidejű jelenléte a kiteljesedett létezés.
Ami persze szubjektív, sok benne az esetleg, lehetséges, meg talán, amitől már érdemes csinálni.
Nagyon szép. Élvezettel olvastam.
VálaszTörlésÉva
Örülök a látogatásodnak,köszönöm a véleményedet.
VálaszTörlésGyuri