Már nem te vagy a kiterjedt gondolat
belőlem semmise. Múlt-zárvány.
Anyám nélkülem: te, de Éntelen
és Én Te nélkül, holt mag a föld alatt.
Így emlékezem, sebesen, védtelen.
Bújnom, ha volna hová, nincs miért.
Ím, itt vagyok és nincs anyám
Csak egy nő apámmal és velem.
Látod, te a Te meg Ént kerülted,
nem lettél Én, csak egy amaz.
Egy a sok közt, és én Én lettem
a sokat, a Te-t vesztett kamasz.
A "Te-t vesztett kamasz" kifejezés tetszett.
VálaszTörlésa többin még örlődöm. Kissé nekem zavaros.
Sok a visszacsatolás, ami viszont pozitívan csapódott le bennem. A személyes névmások olykor megzavartak, még jó, hogy a nagybetűkkel segítetted a hozzám hasonló mezei olvasót.
VálaszTörlésEgy olyan témát dolgoztál fel, melyet az írásod segített ha kis részben is, de mégis... segített érezni/átérezni.
Nekem az első vsz. volt kicsit zavaros, de aztán szép lassan kerek egésszé állt össze. Van egy kegyetlen hangulata, ami szinte fájdalmat okozott - jól jött át.:)
VálaszTörlés"és én Én lettem
a sokat, a Te-t vesztett kamasz." - ez egy tökélete zárás!
Középtempóban kell olvasni:)
VálaszTörlésEngem egy olvasásra zavar a sok "Te", másik olvasásra meg tetszik. Úgy látszik ez így marad. Fura írás, de határozottan vonzó, tartalmas, érdekes.