(levél anyámnak)
Mama! A család szíve vagy,
minden mosolyod szívverés,
de beteg a szív, dallama fáradt,
erein kihajt a szenvedés.
Tudod, a bánat dölyfös úr,
ellene nem véd erős palást,
belülről marja lelkedet,
és tort ül majd diadalán.
Mit neki szív és szívverés,
lágy karok, áldott áhítat?
Anyák éltető, lágy mosolya
csak meddő könyörgés, áldozat.
Bár halkuló a létzenéd,
hallom az örök dallamot.
Emlékeimből fényt fonok,
őrzöm végtelen mosolyod.
0 Hozzászólás:
Megjegyzés küldése