Drága népem

Ó drága népem,
valamit kéne néktek üzennem.
Szívem szavát mi tör elő belőlem,
lávaként fortyog dühödten.
Gyertek!
Hívlak benneteket csatába,
csatlakozzatok az ország
gyülevész hadába!
Asszonyok, gyermekek, gyertek!
Üstbe forraljatok vizet,
szurkot, gyűjtsetek köveket.
S ti, férfiak e hazában,
aggok, sihederek,
íjatokat húrozzátok,
szablyátokat élezzétek.
Készüljetek!
Gyertek, üljetek körém,
s hallgassatok,
a testvéretek vagyok.
Ki talán utat tud mutatni,
hogyan kell az ösvényen haladni.
Kigazolni mentén árkát,
engedvén a nép-víz árját.
Rúgni el előlünk a köveket,
kaszabolni csúszó-mászó férgeket.
Bíz én felvállalnám,
hogy megpróbálom,
mellettetek kiállva,
menni a szabadságba.