Alkalom fohászhoz

Legyen ez az éjjel
alkalom fohászhoz,
temessük el múltam,
s térdeljek az ágyhoz.

Kezemet kulcsoljam,
nyíljon szám imára,
feledjem tetteim,
s ne kérjek hiába.

Életem úgy éljem,
bűn ne hulljon rám,
fekete lelkemet
takarja szarkofág.

Eleget voltam ott,
az elesettek közt,
forduljon a világ,
oszoljon a köd.

Gerincem ropogjon
felelős súly alatt,
jó anyám két kezed
takarja arcomat.

De ne rogyjon térdem,
tartsa meg terhemet,
Istenem tekints le,
gyógyítsd meg lelkemet.