Ringató

úgy ölellek
emlékeimben
ahogy a fiát Mária
élő szoborrá változottan
karomban ringatom
hiányodat

szívem kihűlő hideg márvány
testemben vér helyett kín kering
mennék utánad cipelném terhed
és gyönyörré válna e gyötrelem
fájón is csodává nemesült sorsom
gyémántként ragyogna
könnyemen

átölellek
emlékeimben
ahogy a fiát Mária
ne riasszalak
nem sírok látod
maradjon
örök
a pillanat

hozzon el
gyertyafény
végtelen álom
végeérhetetlen
gondolat
hadd öleljelek álmaimban
hagyd
hogy karomban
tartsalak

úgy ölellek
emlékeimben
ahogy a fiát Mária
élő szoborrá változottan
karomban
ringatom
hiányodat