Hangulatban

Mottó:  Szép az Isten emberkertje. És milyen jól elvagyunk benne...


Szóértés

Sikeres volt az első nyelvtanóra. Néhányan kifejtették, hogyan képzelik, milyen a tevékenység, ha nonprofit... Jöhet a pénz, elosztjuk ide-oda, és máris „non” profit...


Jók vagyunk

Nem győzzük megjegyezni számos sikerét ország-legjobbjainknak. A lakosságot erről elég sok információ érte.
Ezen felbuzdulva Kovács úr is sajtótájékoztatót tartott.
– A pénzelköltés egyértelmű sikerágazata családunknak – nyilatkozta világgá a családfő-helyettes férje.


Jelszavaink valának

Kié a föld? Azé, aki megérdemli. Bocsánat a tévesztésért: azé, aki megműveli.
Kié a hölgy? Azé, aki megműveli. Pardon: aki megérdemli.
Ej, a szavak, hogy megbotolnak.
Bár végül is mindegy: jelszavaink így sem, úgy sem igaziak.


Kíváncsiság

A kitartó felszólalót az elnök félbeszakítja:
–  Uram, a világért sem akarom megzavarni, csak kérem, közölje: akar-e valamit mondani?!


Meghökkentő

Az alkoholistát sokan akaratgyenge embernek tartják, nem betegnek.
Hát lehet ezt érteni? Mikor pedig annyira akar inni...


Könnyű nekünk

Építjük a rendszert.  Könnyű nekünk.
Az elmúlt évtizedeket átélők, mi már tudjuk, mi és hogyan nem kell nekünk. Ismerjük a gazdag(abb) országok történetét is napjainkig – mi bizony nem követhetjük el a kapitalizmus hibáit. Minket már nem nyomhatnak innen, nem befolyásolhatnak amarról sem. Mi teljesen szuverének vagyunk.
Mi már csak a magunk gyarlóságai miatt maradunk a lehetőségeink alatt.


Szép így

„Háborús hangulat” – virít egy cikk élén.
Nem rossz, gondolom: borúval derű, kis hangulatos háború...