Mitől függ, hogy jó írók lehessünk?

Hirtelen, csak azt válaszolhatom rá, hogy nem is igazán tudom, de ha elgondolkodom rajta, azt kell mondanom, hogy sok-sok mindentől. Magamat még egyáltalán nem tartom jó írónak, mert egy jó író sikeres, az írásait keresik, és olvassák. Tehát a jó író sikeres.  Ennek az első kritériuma, pedig az, hogy ismertté legyen.  Ismertté pedig a sikertől lesz, tehát kell lenni egy első írásnak, ami mindezt meghozza számára. Sikert tehát akkor érhetünk el csak, ha olyan írásaink jelennek meg, ami érdekli az embereket, megérinti a lelküket, azonosulni tudnak a pozitív tulajdonságú szereplőivel. Szükség van továbbá arra, hogy a nyelvezete ne ijessze el az olvasót, olvasmányos legyen, sőt megkockáztatom az érdekfeszítő jelzőt. Nem árt továbbá a hitelesség, hogy legabszurdabb helyzetek is hihetően legyenek megrajzolva. Ha mindezeket teljesítettük, még nem biztos, hogy jó íróvá váltunk. Mivel minden írót sarkall a közlési vágy, szüksége van olvasókra, de ez még kevés, szüksége van bíztatásra is, de a jó írót a kíméletlen kritikák is jobb írásra sarkallják.  Egy jó író keresi és meg is találja a számára fontos, indíttatásból adódó témát, bár itt meg kell jegyeznem, hogy egy jó író, mindent fel tud használni az írásaihoz. Olvastam minap egy kitűnő írást, amihez ihletet a gyógyszerismertető nyújtott.
Egy jó író mércéje az olvasók száma. Persze manapság sokan adnak ki regényt olyanok is akik, soha nem voltak, és nem is lesznek írók, elég számukra az ismertség és kapkodják a könyveiket.  Ők többnyire egy könyves írók maradnak, függetlenül a sikerességüktől, csak addig érdekesek, amíg a „celebségük” tart.
Íróvá akkor válik valaki, ha rejtett megmagyarázhatatlan késztetést érez az írásra, és örömét leli benne. Erre születni kell, és már fiatalon megmutatkozik ez a képessége, ha másként nem hát kitűnik a társai közül a képzelőerejével, olvasás szeretetével. A legtöbb író fiatalon verselt, csak később tért rá a próza írására. A novellaírás, nem csak a rövidsége, de a mondanivaló sűrítése miatt jó írásgyakorlat. Magam is nagyon szeretek novellákat írni és olvasni.  A regényírásról nem igazán tudok még beszélni, mert vannak ugyan próbálkozásaim, de nagyon kezdetén járok és még nem írtam meg egy regényt sem az elejétől a végéig. Azt már biztosan tudom, hogy komolyabb kitartást, és teljes beleélést kíván egy több szereplős regény megírása, és természetesen sok- sok időt követel az írójától. Korrajz tanulmányozást, vázlatkészítést, a szereplők jellemének kialakítását. Azt is megtapasztaltam, hogy előny egy író számára az élettapasztalat, de két alapképesség nélkül senki nem lesz jó író, ezek a tehetség és a kitartás.
A vers megírásához ihletett, felfokozott érzelmi állapotba kel kerülni, a próza írásához elengedhetetlen hogy a téma megérintsen, tehát fontos az indíttatás.
Magyarországon kevesek élhetnek meg az írásból, bármennyire is jó írók. A könyvkiadás sem áll a helyzet magaslatán, kicsi ország vagyunk egyedi nyelvvel, visszaesett a könyv iránti kereslet is, és bizony kevesebbet olvasnak az emberek. Egy könyvpavilonos ismerősöm panaszkodta a tavaszon, hogy volt olyan napja, hogy egyetlen könyvet sem adott el. Ez bizony lesújtó. Sokan, bármennyire jó írók, csak szeretett hobbiként forgatják a pennát, kell mellé egy jó pénzkereső állás, vagy szakma is.
Úgy tűnik, hogy alaposan eltértem a címben feltett kérdéstől, de azt gondolom, hogy az írás minőségét sok körülmény befolyásolja, nem elég a tehetség, a szorgalom és a képzelő erő. Az internet elterjedése segíti az írás kedvelő embereket, már nem kell az íróasztalnak írni. Találhatunk olyan irodalmi portálokat, ahol közölhetjük az írásainkat, és olvasókra is találhatunk. A jövő ez lesz és az E-könyv, mert a papíralapú könyv drága, és az alapanyag sem áll korlátlanul a könyvkiadás rendelkezésre.
Summa-summarum, azért nem igazán tudom, hogy mi teszi az írót, jó íróvá. Forbáth Imre költő és orvos szerint: „Jó író abbahagyja, ahol mások folytatnák, és folytatja, ahol mások abbahagynák.”