magányos volt
csak olyan
mint mindig
ismételte
a napok teltét
milyen egyforma
az ugyanaz
minden út
valahol
önmagába ér
csak olyan
mint mindig
ismételte
a napok teltét
milyen egyforma
az ugyanaz
minden út
valahol
önmagába ér
Az álomhatárról rideg kézzel ránt vissza a hajnal, s téged idéz az első gondolattal: régi kedvesként nézek a szemedbe. Akarlak mohó...
Íratkozz fel friss híreinkre! ;-)
Email címedet bizalmasan kezeljük!
0 Hozzászólás:
Megjegyzés küldése