Tűz küldött hozzád, fagyott angyal,
fénnyel szívemben a szél hozott.
Dér takarta szomorú arcod
jégkönnyeket sűrűn áldozott.
Tűz küldött a tél zord várába,
kísért utamon égi varázs.
Kihűlt szívedre csókot hintek:
ébredjen benne izzó parázs.
Tűz küldött érted, dermedt angyal,
s lángod a hamuból fellobog,
mint szent szavaktól Lázár szíve,
holtából, amint újra dobog.
Szállj hát újra, gyönyörű angyal,
szíved már többé nem átkozott!
Lelked nyíló tavasza súgja:
tűznek szívedbe a vágy hozott.
0 Hozzászólás:
Megjegyzés küldése