Érzem mikor itt van
A fülembe suttog lágyan,
S szavai édes-hűsen
Dallamokkal s illattal
Telítetten szól újra
Könnyű kezével simítja,
Kócolja bohókásan hajam.
Szerelmese vagyok a szélnek
Mert légies karjai átölelnek
És lágy fuvallat ölén
Színét sem látom búnak,
Csak azt figyelem hogy fúnak
Lágy dalai mint szólnak
Bánatban vigasztalnak.
Helyenként hiányoltam vesszőket, az első versszakban pedig egy ragozásbeli probléma az, ami megtorpanásra késztetett. Hangulatát tekintve kellemes, mint a nyári szellő :)
VálaszTörlésJó hangulatú, bár én is elmondhatnám!
VálaszTörlésItt, mintha az első sor után hiányozna valami.
VálaszTörlésNem látom az összefüggést:
"S szavai édes-hűsen
Dallamokkal s illattal
Telítetten szól újra"
Vagy "szólnak" kéne ide?
Egyébként jó volt tőled olvasni valami újfajta dolgot, ami nincs tele latinnal, meg mitológiával, meg miegymással.
Ugyanakkor kellemesnél az egész több nem lett.
Nekem tetszik. Meghitt, andalító!
VálaszTörlésgondalily
Tetszik a hangulata, de az utolsó 3 sort én így írtam volna:csak azt figyelem amint fújnak
VálaszTörlésLágy dalai amint szólnak
Bánatomban vigasztalnak -ez csak az én véleményem Irma
Nekem is bejött.
VálaszTörlésMég a töréseivel együtt is.