Szakadt kabát az éj,
Sötét rongyaiba burkol,
Elmúlt már éjfél,
A csonka Hold bandukol
Fáradtan az égen.
Színes álmokkal takaróztam,
S szőttem őket egyre
Ott nem volt titkom
De ennek már vége.
Mert beengedtem őt ide
Csodás honomba.
Adtam volna szívem
Ha akarta volna.
Akarta volna?
Álmgyilkos Ő, a nő
Álmok gyilkosa
Már rémálmokat sző
A tiloló vak kattogása.
De kár, hogy rossz álmot hoz neked.
VálaszTörlésKívánok későbbre szebbeket!
Éva
Az első szak nekem olyan darabosnak hat a felsorolásszerűségétől. A többit lehet egybe is lehetett volna írni. szerintem legalábbis.
VálaszTörlésMindezek ellenére jól leírt érzés.
Tetszett.
Az első két versszak jó, tetszik nagyjából.
VálaszTörlésDe a harmadikkal egy hirtelen lendülettel zuhanni kezd a hatás és a hangulat. Nem sikerült valahogy tartani. Ez már eléggé sablonos, erőlködős lett.
Az írásjelek használatára figyelj! Hol van, hol nincs, hol ez van, hol az van, látszólag következetlenül.