Az utolsókat rúgom,
az elsőket kellene.
Gyökeret verek,
pedig menekülnék innen.
Felemelt kézzel
arccal a falnak,
megadom magam
az utolsó pillanatnak.
Majd az utolsó utáni pillanatban,
mikor testem a porban.
Ezrek taposnak s tipornak.
Kik eddig rajtam élősködtek,
most is a földbe gyömöszölnek.
Az utolsó versszak szerintem agyonütötte az addig jól felépített verset. Az első két versszak erős, tetszik. Az utolsón lehetne még faragni. De ez csak az én meglátásom, ne hallgass rám.:))))
VálaszTörlés...ezt mint lenn a chaton írtam csak egy piszkozat...dolgozom még rajta...van benne valami amit írsz...én is hasonló képen látom...
VálaszTörlésNo, azt már említettem, hogy itt valójában nincs cím, mert ami zárójelben van, az önmagában nem cím, címrészlet lehet.
VálaszTörlésBátran mondhatjuk erre az írásra, hogy tényleg olyan Matyós!:))
Az az eleven őserő, ami írásaidból gyakran megnyilatkozik és egyszerű, velős formátumban nyer kifejezést, az most is itt van. Viszont! Az is az egyik hiba, hogy már tőled megszokott szó és gondolatfordulatokat lehet itt olvasni. Tulajdonképpen stílusjegyeket gyűjtöttél itt össze.
A második versszakban a rímek összecsengése nem tudom, hogy szándékos-e vagy véletlen, de mindenesetre el kell dönteni, hogy rímes verset írsz vagy nem. Ha igen, mindenütt szerepeljenek rímek, azonos szerkezettel
Az utolsó versszakra szerintem az írás elvesztette a lendületét.
Itt szerintem rosszul is tagoltál:
"Majd az utolsó utáni pillanatban,
mikor testem a porban.
Ezrek taposnak s tipornak"
Az utolsó versszak helyett találj ki valami mást szerintem.
A "pillanat" szót lehetőleg hagyd ki az egészből, mert már közhelyes szónak számít egy versben.