Mikor elmész,
Rajtam a tompaság vesz erőt
Nem vagy itt.
Konokul nézem a másodpercmutatót,
Nem halad,
Agyam a külvilágtól elszalad
Kezemből minden kihull.
Várom, nyíljon már az ajtó,
De a zár dacol, nem kattan
Az idő eltörik, szívem mozdulatlan
Nem vagy itt.
tetszett az írás,hangulatában is, szóhasználatában is,nem erőltetett,és az nagy szó.ez az elszalad nem elszakad akart lenni? az ott kicsit fura volt így (nekem).
VálaszTörlésmaga a dac érződött ebből a visszatérő mondatból: "Nem vagy itt."
gratulálok
Erika
Kedves Erika!
VálaszTörlésÖrülök, hogy tetszett.
Első verzióban valóban elszakad volt, de próbáltam, mint egy menekülőre fogni a pillanatot, így lett elszalad a végén. Semmiképp sem akartam zavart kelteni ezzel.
Köszönöm véleményedet :)
Üdvözöllek: Végh T. Mónika
Nem tudom, nem tudom...
VálaszTörlésEz az írás egyfajta módon vonzó, tetszik a hangulata, mégsem áll össze, mégsem érzem egésznek. Valahogy olyan darabosnak, helyenként kiforratlannak hat. Hiányzik belőle a letisztultság.
Talán a tördelés teszi és az, hogy a hangsúlyok nem igazán domborodnak ki.
A szünetek és a lendület furán váltják egymást.
Kedves Balázs!
VálaszTörlésMégis kellett volna bele a mikor szócska, ahogy
látom. Mikor nem vagy itt: szebben hangzik.
Talán ezt hiányolod.
Nem tudom, nem tudom...
Próbálgatom magam. Az biztos, mikor hiány van, az nálam olyan darabos, nem letisztult érzéseket vált ki.
Talán ez a baj, nem szabad így érzékeltetni?
Őszintén kíváncsi vagyok a tanácsodra.
Végh T. Mónika
Minduntalan lelassítod az időt,
VálaszTörlésHa elmész.
S rajtam a tompultság vesz erőt,
Mikor nem vagy itt.
Konokul nézem a másodpercmutatót,
De nem halad.
Agyam a külvilágtól elszakad,
S kezemből minden kihull.
Várom, nyíljon már az ajtó,
De a zár dacol, nem kattan.
S az idő eltörik, szívem mozdulatlan,
Ha nem vagy itt.
Ez az első változatom, de túl negédesnek találtam. Vagy nem is tudom...
A világ bennem összedől, s hiába, nem vagy itt.
VálaszTörlésA tartalom nekem is nagyon jó, érzem is. Ilyen, ha nincs itt, Ő.
Ez is csak egy verzió, de legalább kerültek bele párosrímek a versszakok közepére.:)) Lényegében csak formailag változtattam. De talán egyes sorokat is lehetne cserélni.
VálaszTörlésMikor nem vagy itt,
minduntalan lelassítod az időt.
A tompultság vesz rajtam erőt,
ha elmész.
Konokul nézem
a másodpercmutatót, ha nem halad.
Agyam a külvilágtól elszakad,
s kezemből minden kihull.
Várom, nyíljon már az ajtó,
De a zár dacol, nem kattan.
Az idő eltörik, szívem mozdulatlan,
ha nem vagy itt.
Az első vsz-ban úgy próbáltam érzékeltetni, hogy a két cselekvés egy idejű, ezért gondoltam így: " Minduntalan lelassítod az időt,
VálaszTörlésHa elmész."
A 2-3 vsz. valóban jobb a te gondolatod szerint, annyi nem az enyém belőle, "a másodpercmutatót, ha nem halad", oda nekem egy "de", vagy "ahogy" jobban passzolna érzésem szerint.
Köszönöm a segítségedet. Ismét :)
Köszönöm Éva :)
VálaszTörlésMegkaptam már, hogy túl általános képeket használok, így próbáltam az összedőlt világot nem bele keverni a dologba. De valóban így van, ahogy írtad.
Üdvözöllek : Végh T. Mónika
nem tudom,nekem pont az első verzió szaggatottsága adott nyomatékot a tartalomnak,ahogy csak a lényeg különül el/ ismétlődik:
VálaszTörlés"Nem vagy itt."
"Nem halad,"
"Nem vagy itt."
Kedves Erika!
VálaszTörlésIgen, én is a nyers valóságra gondoltam, azt megfogni. Közben viszont figyelnem kell, hogy a gondolat ne essen szét. Kemény dió, még érlelem kicsit.
Köszönöm ismét véleményedet :)
Végh T. Mónika