A magány számára kibontakozás
A könnyeit megérti, s
A félelmeit is csak félti.
A szeretet a borúban is derűre kel
A halál fájához virágot ás
A körmeit letépi, ha
Szeretteit baj éri.
A szeretet szomorúan egy szót ismétel:
Talán... talán; már más a felfogás!
Ha könyveit átnézik, ott
Van a félelmeibe rejtett virág.
0 Hozzászólás:
Megjegyzés küldése