A Parton (várlak) (KK-V-NYK)

Egyre várlak – A parton ülve
Harmatos a gyep – Lábam alatt
Nagy fák is várnak – Kihajt az élet
Büszke terebéllyel – Mint aznap

Rideg vagyok - Nem ölelsz
És reszketek is néha – Ha sírni hallom hangod
Egyedül olyan – Mikor haldoklom
Borzongós az éjjel – Hát betakarózok

Ha jönnél – Felkelnék érted
Elsimulna körülöttünk a rét – Ha melletted ébrednék
És csend volna – Szemed láttán
Nagy csend – Lelkem szólna csak
De hallanánk – A lelked mint
A titokzatos zenét – Ha nem hallaná
A szívünk – Epekedik tovább
Muzsikálna ajkainkon – Aztán összetapadnánk
És beleolvadnánk – A pillanattól kábán
Lassan, pirosan – Nevetnénk a tegnapon
Illatos oltáron égve – Majd egyszerre kiáltanánk
A végtelenségbe – Vágyaink súlya alatt.


Az eredeti mű:

Várlak

Egyre várlak. Harmatos a gyep,
Nagy fák is várnak büszke terebéllyel.
Rideg vagyok és reszketek is néha,
Egyedül olyan borzongós az éjjel.
Ha jönnél, elsimulna köröttünk a rét
És csend volna, nagy csend,
De hallanánk a titokzatos zenét,
A szívünk muzsikálna ajkainkon
És beleolvadnánk lassan, pirosan
Illatos oltáron égve
A végtelenségbe.

József Attila