Nehéz idők, s könnyű nők.
Kopott a cipőm, s kopottak ők.
Kopogtak az ajtón, mit elnyelt a köd.
Letűnt világ, egy hervadt virág.
Nem nő a réten, nem nő az ágyban.
Minek kérdem, ha nincsen válasz.?
Minek nézel, ha úgy sem láthatsz.?
Voltak hősök,s vagyok én.
Szorít az idő, szakíts szét.
Feszítsd meg testem, legyél a keresztem.
Ölj meg kérlek, de ne Te légy a vesztem!
0 Hozzászólás:
Megjegyzés küldése