A pillanatok fogságában rejtőzöl,
Lelkemre öltöd, mint szép ruhát - neved.
Könnyű örvény selymében ringatózunk,
S - e végtelen perc, végre összefűz Veled.
A tegnapok, a holnapok eltűntek...
"Csak" csoda van, s - e két eggyé vált lélek.
Ez az édes új világ, óh, megrészegít...
Mert Te énbennem élsz, s én Tebenned élek.
Hogy könnyem sűrűn pereg, ne bánd.
A boldogság gyémánt cseppjei ezek.
Megszületett a varázs, mire vártam...
Lelked enyém, lelkem Tiéd - eggyé vált Veled.
0 Hozzászólás:
Megjegyzés küldése