Tervcsomagok zúdulnak reánk.
Réten, völgyben, útszélen,
sanyargatják a Magyarnépet.
Megszorítás, drága cukor és kenyér,
munkanélkül tengődik a szegénység.
Bank uralom, romló pénz,
a képviselő vígan él.
Szidják egymást lépten-nyomon.
Életünk az egy horror.
Szabad élet, szabad a szó,
Sírba visz a nagy nyomor.
Egymás torkának ugranak,
kié legyen a nagyobb falat.
Bezzeg a nép éhezik,
mert mindenit elveszik.
Nem jut Neki tűzifára,
inkább megfagy a kisházban.
Nem dolgozik, nem is remél,
félve hunyja be a szemét.
Egér mocorog a spájzban,
Csont és bőr szegény pára.
Ennivalót már nem talál,
szomorúan várja a halált.
0 Hozzászólás:
Megjegyzés küldése