Misztériumok

Kérdések, gondolatok Mindenszentek közeledtével

Mára a Jézus-misztérium mélyen behatolt az európai tömeglélektanba, s szinte alapjává vált az emberi reménynek.

Talán, mert Európa eredetileg is fogékony a Szeretetre, mert a görög mitológia isteneinek is alaptétele a lelkek közötti szeretet?

Vajon ez a mi világunkban létező szeretet-tan meghaladja a Közel-Keletről (érkező), valamennyiünket érintő vallás(ok) tanításait…? - (gondoljunk csak Philémon és Baukisz történetére, amely talán krisztusibb, mint a kereszténység, sőt kozmikus értéke a léleknek).

Ha megtűrjük, sőt, elfogadjuk a különböző gondolatokat, amelyek a megismerés alapjául szolgálnak, megtanulhatunk úgy megkülönböztetni, hogy közben ne sérüljön mások gondolkodásának szabadsága.

Magam is próbálom valamelyest (hiszem, egyre mélyebben) megismerni a lehetséges metafizikákat, s talán épp ezért – egyelőre - nem tudom egyetlen vallás (dogma) mellett elkötelezni magam. (Szerintem a „FÉNY-ből) visszajött személyek élményei is szabad létezésről beszélnek, amelyekről azt állítani, hogy vallás… - nem hiszem, hogy megalapozott megközelítés.)

Minden tan rendelkezik eredményekkel az etika és az esztétika terén, tehát mindegyik megbecsülendő. Isten személye - nekem - továbbra is a legnagyobb titok, de egyben minden lehetséges feltevést megenged.

Talán igaz lehet, hogy Isten a fölfoghatatlan csoda, szeretet és jóság, de éppúgy el kellene fogadnunk, ha sokan úgy gondolják (egyelőre…?), hogy egy érzéketlen, büntető erő áll fölöttünk, aki a szenvedők és mások számára is épp úgy az „anyag egy lehetősége”, mint az ember.

Talán nem baj, ha minden irányban kutatunk, ha ez tesz jót a lelkünknek, lelki fejlődésünknek, s ez ad egyensúlyt, és főleg lelki szabadságot.

Hogy korlátlan alkotói szabadság birtokosai lehetnek nagy alkotóink - s talán maga az egyszerű, porszem ember is - ez a tény valójában kötelez(het)i őket, és valamennyiünket -arra (is), hogy minden kérdést körüljárjunk, és viszonyítsuk a szenvedő, avagy a boldog emberhez.

Talán ez a mi hitbéli szabadságunk egyúttal a korlátlan megismerés lehetősége?

A válasz egyelőre ismeretlen, de legalább is sokféle.

Mindenesetre, ha tiszteletben tartjuk mások gondolatait, sokat segítünk abban, hogy a bárki számára nyitott, nagy titok megismerésére való törekvést - a földi emberek lelki szabadságát - segítsük, és szárnyalni hagyjuk a szabad szellemet a végtelen térben, vagy azon túl is.

"Ember vagyok. Nincsen jogom a felelősséget Istenre hárítani. Én vagyok a felelős."

(Márai Sándor)

- (Lehet, hogy így, vagy hasonló gondolatisággal kellene élnünk mindennapjainkban...?)