Az eskü

Az eskü
(népi rege)

Elmegy a legény,
csókot vet a lánynak,
táncolva a paripa
neki a csatának.

Mit búg a galamb?
Kinek szól a nóta?
Harminc legény elindul;
száll a rege róla.

Harminc a galamb,
dúlt fészkében várja
hazatérjen kedvese,
szívbéli mátkája.

Telt, múlt az idő,
béke száll a tájra,
huszonkilenc hazatér,
egy hiába várja,

jöjjön haza már.
Száll a fohász érte,
jaj, csak nem baj, betegség,
vagy valami érte...

Sápad a leány,
galamb vére hullik,
éjszaka hűvösében
lám egy árnyék nyúlik

ott marad mégis
odaáll az ágyhoz
a zokogót vigasztalni...
Vagy valakit átkoz?

Telt, múlt az idő,
béke van a tájon,
menyegzőt zeng a harang,
öröm ének szálljon!

Burrog a galamb,
huszonkilenc vének
összegyűlnek a kapuban,
templomi zenésznek.

Libben fátyola,
boldog ara lépked,
szent esküvel hitet tesz
már egy más legénynek.

Surrog galambszárny,
vad galambok jönnek,
nekicsapnak vad dühvel
a nászi menetnek.

Nincsen se sikoly,
se rettenet hangja,
némán hull az ifjú férj
földre, vérbe fagyva.

Surrog galambszárny,
szelíd burrogással
huszonkilenc galamb száll
alkonyi varázzsal.