kamilla

A sárga pöttyre körített fehérek
be-belakták lágy szirmukkal a rétet,
a harsant zöld se birkózott a vággyal,
csak hempergett az áldás illatával,
egy folt elég volt – leste a gyerekszem,
hogy fehéredő rejteket keressen,
s mikor a szirom lágyan visszahajlott,
a jobb kéz gyűjtve töltötte a markot,
csak szedtük-vettük, térden körbejárva,
míg beleszaporodtak a kosárba,
majd teregették, örömében hagyták,
nap szítta meg, sugarak szárogatták,
bekönnyedült egy vászonzsák ölébe,
s míg fölhevült a beleszáradt fénybe,
már tudta bajra-nyűgre hogyan fogják,
hogy lobbant vízbe mint oltsák a szomját,
s csak Isten látta mikor, milyen okból,
de gyógyított a sárga pöttyű doktor.