Aludni kéne

Fáradt vagyok,
és köröttem
elfáradt minden.
Az óra otthonos
ketyegése lassul,
a szék álmosan
nyikordul alattam,
aludni kéne.
Aludni, örökre.
Az idő szerencsekereke
lustán megáll,
magam mögött csak
ezerszer ismételt
szavakat hagyok,
kiveszett belőlük a szív,
és amivé az évek során
tudathasadásban vívott
harcok árán lettem,
mára fogyó lélegzetté
halványul,
csak néhányan szegődtek
igaz társamul,
de ők sem látják
szivárvány-létem
milyen hasztalan.
Aludni kéne,
aludni örökre,
mert elfáradtam
az értelmetlen
csüggedésben.