2012. június 17., vasárnap

Szegények

with 0 Comment


Nem akarok aludni már,
csak álmodni visszajárva
feladni magam a múltba
portósan, hol sose várnak.
Megállni ablakod előtt,
szerelmesnek lenni vakon.
Megittasodott szavakat
hallgatni szomjas ajkadon,
míg fénynyaláb ölel s táncol
borostyánhittel, mint a nap.
Bevésni tested szirtjei
közé lázadó magamat,
hol vonz a mély s nincs menekvés,
zuhanok veled s elégek.
Aprópénzre váltom érted
gazdagon a szegénységet.
 
 

0 Hozzászólás:

Megjegyzés küldése

► Üzenőfal / Kiajánló: itt osszthatod meg az által ajánlott műveket!


Üzenőfal használat: A fenti gombok segítségével be tudtok jelentkezni. A "Guest" opció azt jelenti, hogy egyszerűen csak begépelitek a neveteket.