Tisztelt Szerők, Látogatók!

A Láncolat Műhely weboldalának munkáját 2017 szeptemberétől a Comitatus internetes irodalmi folyóirat (www,comitatusfolyoirat.blogspot.com) váltja fel.
A továbbiakban közlésre szánt írásműveket, egyéb alkotásokat a comitatusfolyoirat@gmail.com email címre várunk. A megadott elérhetőségen az itt megismert kritikusok bírálják el a küldeményeket és reagálnak a küldött anyagokra.

Szinay Balázs,
főszerkesztő

2013. május 29., szerda

Sötét Szárnyak Suhogása

with 0 Comment


„És akkor Solomon Kane elátkozta az isteneket”
                                  Robert E. Howard: Sötét Szárnyak Suhogása
Olyan pokolba küldtetek engem istenek   
Amit tűrnöm nem lehet.
Voltam gályarab, lapátom széttörött
Az inkvizíció tüzes foglya, leomlott
a mocskos kínzókamra, vártam én szomj és hirtelen halált,
pestises voltam és varázs alatt újraéledtem, mint a keleti mesékben.
Most köröttem ezer vérpatak, és rettegett kardom semmit nem tehet.
Voltam itt ezrek reménye, forradalom és ígéret
Most átkozom a csalárd isteneket, kik szórakoznak ezen a koszos sárgolyón,
 Átkozom Szellőjüket és félelmes városaikat, melyeket  a gaz ural majd be.
Megtagadok múltat és jövőt, a tagolhatatlan, kusza időt, a ködbefúló kozmoszt
És a szférák zenéjét. Elátkozom magyarázataitok és saját potomságom.
A semmit nem ígérő Nihilt, mindent mi rendet teremt és szétveti azt.
Megtagadom a fajt, amiben születnem lehetett, megtagadom a piti halált és
A hozzávaló életet. Ha valaha volt szeretet, részvét, vagy szégyenpír, vagy vak düh, érthetetlen
Gyűlölet Itt, ebben a koszos dzsungelben, hajnal előtt rájöttem, hogy mégse érek semmit.
De az undok kedvetekért nem emelek magamra kezet!

Ó hallottak, ti már mindent látó és mindent tudó hallottak
Ti várakoztok
Karmokkal feltépett testetekkel
Dióként feltört koponyákkal.
Benne Undorító szörnyek utolsó látásával
Nem fogadjátok el, mit ingyen felajánlok.
Várakoztok…
Maradhatok…

Nézd, Solomon Kane lovag!
Nézd a táj feléd mozdul, úgy
Adja kézre magát!
Önként simul az ág, a rost
Ellenállhatatlan tenyeredbe.
Lásd a csapda nagyszerűségét,
Mennyire gyönyörködhetsz benne.
Nézd a tüzet Solomon Kane, ahogy az egekig száll
Lásd, ami ott pusztul nem karom, nem bőrszárny:
A halál pusztul el ott. És ezt nézheted és láthatod és
Úgy kikacaghatod, ahogy az eszelősök se tudnak soha
Vedd nyilaid: most tévedhetetlenek. Csapj le kardoddal,
Nem ember irányítja azt! Ma benned ül a központi világ
És lásd, ettől az idő is megállt.

És Solomon Kane, botcsinálta ember
Érzi. ennél több, ő  már többé nem lehet.
Parázs kialudt, fegyverek a kezébe.
Visszafordul az úton, ami egyszerűen
Csak elvezet.




0 Hozzászólás:

Megjegyzés küldése

► Üzenőfal / Kiajánló: itt osszthatod meg az által ajánlott műveket!


Üzenőfal használat: A fenti gombok segítségével be tudtok jelentkezni. A "Guest" opció azt jelenti, hogy egyszerűen csak begépelitek a neveteket.