fájdalmat őrizve
mindörökre átölellek
soha nem eresztve
jajveszékelve nézek
fekete fényben
vágyom ölelő
gyengéd kézre
ha oltárodon
egykor áldozhatok
ezt a zord világot
nem átkozom
a jóságot mint
gyermeket fogom
kezét szelíden
kezemben tartom
pillangó szárnyakon
sóhajok zuhataga
jajongva hull rám
lelkemben rideg
forróság honol
mindörökre átölellek
soha nem eresztve
jajveszékelve nézek
fekete fényben
vágyom ölelő
gyengéd kézre
ha oltárodon
egykor áldozhatok
ezt a zord világot
nem átkozom
a jóságot mint
gyermeket fogom
kezét szelíden
kezemben tartom
pillangó szárnyakon
sóhajok zuhataga
jajongva hull rám
lelkemben rideg
forróság honol
0 Hozzászólás:
Megjegyzés küldése