Barcelona, a pengő húr,
napfényt lüktető lágy azúr,
könnyed, lenge, a szélben ring,
kitárt karomba hull megint.
Sikátor hangú éjeken,
hullámzik álma kéjesen,
fülemben titkok moraja,
csillagfény bársony-nyomata.
Hajnalok hűse háztetőn,
lopakszik ázott arcredőn.
La Rambla sarki teraszán
flamencózunk éjfél után.
Szikrát vadító ritmus a
Ciutadella és sangria.
Halszagú árus álmatag
rikácsol bódéja alatt.
Cizellált ívű dallamok
fűszerezik a holnapot,
felkap az illat, száll velem,
katalán porc-gerinceken.
Ez itt az élet, egyhelyütt,
aranyba fonva színezüst,
átdereng egén lágy azúr,
Barcelona, a pengő húr.
0 Hozzászólás:
Megjegyzés küldése