REQUIEM EGY ELKÖDLÖTT ÉLETÉRT

REQUIEM, EGY ELKÖDLÖTT ÉLETÉRT
                  / visszanéző /

Csak a csend, magány, és emlékek percegő nyugalma.
Ami volt. Bevégeztetett.
Nem maradt, csak a kétség, a megfoghatatlan.
A valaha egyszer, talán, a siratófal kövéről lecsorgó könnyek.
Az emlékek árnyai jönnek, és jönnek.
Nincs visszatérés.
Nincs, kérdezel, és nincsenek válaszok.
Csak a szürkeség maradt, a halál csendje, ez az élet rendje?
Bennem, csak száz kérdés, és hiány.
Fáj, de velem elmúlik egyszer, elhalkul a dal, marad a némaság.
Nem kérdezek, nem kell válaszolnod.
Talán majd az idő, ha maradt elég.
Néha kegyes az ég.