2014. január 5., vasárnap

Parányi

with 0 Comment


Még hallom, ahogy
reményed hozza, törve,
szilánkjait homály-tükörbe.

Utadat állnám,
ha gyenge lábam bírna,
megfeszülök, eltűnök sírva.

Sorsom lépcsőjén,
nyikorgó léptek fáznak,
eljátsszák bús paródiádat.

Utószor, hogyha
nem segít rajtad senki.
Isten helyett, maradj embernyi!




0 Hozzászólás:

Megjegyzés küldése

► Üzenőfal / Kiajánló: itt osszthatod meg az által ajánlott műveket!


Üzenőfal használat: A fenti gombok segítségével be tudtok jelentkezni. A "Guest" opció azt jelenti, hogy egyszerűen csak begépelitek a neveteket.